Öcsémnek új barátnője van. A Rózsadombon van lakása, amit az öcsém nagy büszkén el is mond mindenkinek. De sima régi társasházban, nem egy villában vagy nem egy saját villáról van szó. Mindegy, aki sosem járt arra, hanem csak a tv-rádió tengelyből ismeri a világot, annak ez valami rettentő előkelőséget és gazdagságot jelent. Azóta még egyel lentebb csúsztam a ranglétrán anyám szemében.

Most hétvégén hozta el a lányt bemutatni, egyből itt is töltöttek 3 napot. Közben kiderült, hogy nem csak Rózsadomb, hanem fogorvos anyukája és egyetemi tanár apukája is van neki. Ettől anyám teljesen kibukott, hogy mi itt csak "ilyenek" vagyunk - vagyis vidékiek, 45 éves kádárkockában egy 25 éves toldással, semmi diploma (nekem van kettő, de mivel nem orvoshoz vagy ügyvédhez mentem hozzá, így az nem számít), semmi kacsaláb, ráadásul ugye én meg a családom is milyenmár - , nagyon nem illünk hozzájuk, mert ők meg fogorvosok, meg tanárok, meg Rózsadomb.

Ezek után közölték az esti kerti sütögetéses vacsora előtt, hogy nagyon gyorsan húzzak be a gyerekekkel a házba, mert nyugodtan szeretnének vacsorázni, a gyerekeimtől meg nem lehet, mert viselkedni se tudnak (tessék?!) és hangosak, meg egyébként is.

Vagyis szégyellnek.

Köszi.

Amúgy teljesen normális a csajszi, ő is közgazdász, és ha már a ranglétrákat feszegetjük, én az ő korában már egy éve középvezető voltam egy multinál. Aztán még 5 évig. De mindegy. Nekem ez marhára nem számít, mert tényleg nem ez számít. És az sem, hogy ha innen nézzük a dolgokat, akkor nekem kellene szégyenkeznem, hogy csak egy bolti eladó anyukám, meg egy műszerész apukám van. De normális helyeken ez sem számít, mert továbbra sem ez az, ami számít.

És anyukámnak sem számít, mer hiába a két gazdasági diplomám meg a meglehetősen sikeres karrierem, ha nem egy milliókat kereső minimum orvoshoz vagy ügyvédhez mentem hozzá.

Szóval nagyon jól esett. Köszönöm.