mérgezett tüskék

2018. július 12. 10:36 - Marcsee

07.12 csütörtök - A pók eltávolítás

Vidéki kertes házban rengeteg pók van. Nem szeretem őket. Sőt, mondhatni félek tőlük. Jeges áramütésszerű  borsózás fut végig a testemen, amikor meglátok egyet. Megölni nem szabad őket ugye a babona miatt, meg amúgy is hasznosak, így én a porszívóba szoktam betessékelni őket. Ott van sok kaja nekik, meg sok kis barát, lehet bulizni. És az én megnyugvásomra onnan kijönni sem tudnak.

Délelőtt az alvós szobában mászott egy kisebb példány a falon. Gyorsan hoztam a porszívót, felporszívóztam, meg még jól rá is szívattam, hogy tuti jól bekeveredjen a többi pókkal meg miegyébbel, ami bent van a gépben.

Anyám pont arra volt, természetesen azonnal jönnie kellett megnézni, hogy mit csinálok.

- Mit porszívózol?

- Pókot.

- Egy póknak ennyi áramot elfogyasztani?! - jegyezte meg megbotránkozva.

Aztán el is ment, így esélyem sem volt neki megmutatni, hogy ha a porszívó a legnagyobb teljesítményen 70 Ft-ot fogyaszt óránként, akkor arra a 30 másodpercre az az 50 fillér, az mitől rengeteg?! Még ha a sok kicsi sokra megy elvet nézzük is, napi 3 pókkal az havi szinten 60 Forint.

Mert ugye az sokkal jobb, hogy ő kiteszi az egyik ablakon az állatot, az meg visszajön a másikon, és még jól el is szaporodik. Naponta legalább 3 frissen kikelt kispókot porszívózok fel lakás szerte, ráadásul összehálóznak mindent. De ha pókháló van, az is baj.

Ah, mindegy is..szélmalomharc.

Szólj hozzá!
2018. július 12. 10:00 - Marcsee

07.11 szerda - Hajmosás

Hosszú hajam van és vastag szálú és nagyon sűrű. Csak a fejem tetején annyi haj van, mint a legtöbb embernek az egész fején. Ráadásul nagyon nehezen szárad. Egy hajmosás úgy kb egy 2 órás program alsó hangon, és akkor még nem vasaltam, meg pödörtem, meg ilyesmi. Két gyerekkel meg a napi teendőkkel nagy kihívás 2 szabad órát találni hajmosásra. Rövid haj kizárva a mennyiség és a szálvastagság miatt.

Szóval viszonylag ritkán mosok hajat amióta gyerekek vannak. Száraz samponnal (ma már nagyon jó minőségűek vannak) meg fejtetőig, vagyis fél haj mosással szoktam fenntartani a látszatot, mintha lenne rá időm. Elég undorító, de ez van, én sem szeretem.

Utoljára kb két hónapja mostam rendesen hajat, már nagyon fájt, így ma nekiestem reggel. Délben kérdezi anyám

- Tán már megint(!) mostál?

- Nem, miért?

- Úgy dolgozott lent a kazán, csak úgy melegítette a rengeteg vizet.

- Csak hajat mostam.

- Már megint?! - nézett rám rosszallóan.

Tessék?! Mit már megint? Lassan 8 hete mostam utoljára hajat, az nagyon sűrűn van a heti egyhez képest, vagy mi? Úgy látszik én valami másik idősíkban élek. Pffff..

 

Szólj hozzá!
2018. július 12. 09:11 - Marcsee

07.07 szombat - A kerti sütögetés

Öcsémnek új barátnője van. A Rózsadombon van lakása, amit az öcsém nagy büszkén el is mond mindenkinek. De sima régi társasházban, nem egy villában vagy nem egy saját villáról van szó. Mindegy, aki sosem járt arra, hanem csak a tv-rádió tengelyből ismeri a világot, annak ez valami rettentő előkelőséget és gazdagságot jelent. Azóta még egyel lentebb csúsztam a ranglétrán anyám szemében.

Most hétvégén hozta el a lányt bemutatni, egyből itt is töltöttek 3 napot. Közben kiderült, hogy nem csak Rózsadomb, hanem fogorvos anyukája és egyetemi tanár apukája is van neki. Ettől anyám teljesen kibukott, hogy mi itt csak "ilyenek" vagyunk - vagyis vidékiek, 45 éves kádárkockában egy 25 éves toldással, semmi diploma (nekem van kettő, de mivel nem orvoshoz vagy ügyvédhez mentem hozzá, így az nem számít), semmi kacsaláb, ráadásul ugye én meg a családom is milyenmár - , nagyon nem illünk hozzájuk, mert ők meg fogorvosok, meg tanárok, meg Rózsadomb.

Ezek után közölték az esti kerti sütögetéses vacsora előtt, hogy nagyon gyorsan húzzak be a gyerekekkel a házba, mert nyugodtan szeretnének vacsorázni, a gyerekeimtől meg nem lehet, mert viselkedni se tudnak (tessék?!) és hangosak, meg egyébként is.

Vagyis szégyellnek.

Köszi.

Amúgy teljesen normális a csajszi, ő is közgazdász, és ha már a ranglétrákat feszegetjük, én az ő korában már egy éve középvezető voltam egy multinál. Aztán még 5 évig. De mindegy. Nekem ez marhára nem számít, mert tényleg nem ez számít. És az sem, hogy ha innen nézzük a dolgokat, akkor nekem kellene szégyenkeznem, hogy csak egy bolti eladó anyukám, meg egy műszerész apukám van. De normális helyeken ez sem számít, mert továbbra sem ez az, ami számít.

És anyukámnak sem számít, mer hiába a két gazdasági diplomám meg a meglehetősen sikeres karrierem, ha nem egy milliókat kereső minimum orvoshoz vagy ügyvédhez mentem hozzá.

Szóval nagyon jól esett. Köszönöm.

Szólj hozzá!
2018. június 29. 14:28 - Marcsee

06.29 péntek - Még mindig a tápláló ételek

Pénteken mindig húsmentes napot tartok. Megbeszéltem a lányommal, hogy szilvásgombóc lesz az ebéd. Ez az egy olyan étel, amit én nem készítek, majd akkor, ha nagymama leszek és időm mint a tenger, de amíg percenként kell popit törölni, várat nézni, gyereket levenni a szekrény tetejéről, addig maradok a max. egy órás ételeknél - a szilvásgombóc nem az. Úgyis egy hete nem tudunk elmenni bevásárolni, délelőtt megejtjük, aztán 10 perc alatt kész a fagyasztott gombóc és még az alvásidőből sem csúszunk ki.

Ehhez képest ma sem tudtunk elindulni bevásárolni, nagy szabotőr a lányom. Törhettem a fejem, hogy az üres hűtőből mit is rakjak a gyerekek elé.

Találtam fagyasztott sóskát, paprika-paradicsom-uborkát, rántott sajtfalatokat, amit magamnak vettem vészhelyzet esetére, és tojást.

Lányom rettenetes duzzogást levágott, hogy neki nem kell sóska sem, tojás sem és a rántott sajtot is utálja. Erre jött anyám, hogy ő keménylebbencset fog főzni, úgy csinálja, hogy a gyerekeknek is jusson. Mondom szuper! Végre táplálót és egészségeset akarok főzni, erre ő elintézi egy sokkal egészségesebb és táplálóbb oljaban kisütött majd megfőzött tésztával krumplival összefőzve.

Most már tutibiztos, hogy csak akkor nem tápláló az étel, ha én főzöm. Biztosan azért lovagol ennyire ezen a táplálóésegészséges témán, hogy mindig megmenthesse tőlem a gyerekeket, bármi áron.

Szólj hozzá!
2018. június 29. 14:17 - Marcsee

06.29 péntek - Kakaóscsiga

Reggelente apukám szokott kakaós csigát hozni a lányomnak. Az az egy, amit mindig megeszik, és mindig örömmel reggelire.

Anyám ezen teljesen kivan bukva, mert a kakós csiga nem tápláló és nem egészséges és különben is reggelire vajaskenyeret kell enni pritaminpaprikával. Úgyhogy letiltotta papit, hogy reggelente csigát hozzon. Csak nekem nem szóltak. Úgyhogy reggel nagyon örültem, hogy se kenyér, se zsemle, se felvágott, mert ugye már egy hete nem tudok elmenni bevásárolni, erre kakóscsiga sincs.

Akinek van két gyereke, és egyik még szopizik, nagyon jól tudja, hogy reggel minden perc számít. Mert a reggeli szopi miatt nem lehet korábban felkelni, hogy mire a gyerekek kinyitják a szemüket, addigra ott várja őket a falatkatenger a reggelizőasztalon. És két kisgyerekkel a reggeli rutin amúgy sem két perc és leányálom kategória.

Úgyhogy a péksütik a kisgyerekes anyukák szent gráljai - szerintem. De akkor most ennek lőttek. Majd most már reggelente kelhetünk tényleg 6-kor, ami rettenetesen egészséges például egy kétéves gyereknek (a NASA kutatta, és nagyon nem, de ez anyámat nem érdekli, mert az egy kókler banda, és amúgy is ez csak egy mentség a lusta semmirekellő emberek számára), hogy vajas kenyeret katonázgassak, aztán megegyem őket, mert a gyerekek nem fogják, inkább éhen halnak. Köszi!

 

Szólj hozzá!
2018. június 29. 13:55 - Marcsee

06.26 kedd - Tápláló ételek

Minden nap főzök. Minden egyes nap. Nyers alapanyagokból, friss ételeket, nem félkészeket. A gyerekeim, egyrészt a koruknál fogva, másrészt a bénázásom miatt elég válogatósak, zöldséget például néha esznek, azt is csak nyersen. A pici ráadásul a gyümölcsökért sincs odáig, de az almát meg a répát szereti. Szóval nem valami változatos, amit megesznek. Kísérletezni nem kísérletezek különösebben, mert ha nem eszik meg, amit főzök, akkor nekem kell megennem, ők meg, ugye, inkább éhen halnak, de nem eszik meg, amit nem szeretnek.

Mondjuk nem is aggódom magam emiatt halálra. Kapnak rendes kaját, amit szeretnek, az oviban meg úgyis majd meg kell kóstolniuk mindent, nem fogok ezért az étkezésből (is) feszkót gerjeszetni itthon.

Megteszi helyettem anyám. Szerinte semmi tápláló és rendes ételt nem adok a gyerekeknek, ezzel halálosan veszélyeztetve őket.

Ma is rántott csirkemell volt petrezselymes krumplival - szerinte a szemét kaják szemete, semmi zöldség vagy gyümölcs, vagy vitamin (az esti szendvicshez az uborka az ugye nem számít, mert a vacsora az nem étkezés, és különben is, este is főttet kell adni a gyereknek, különben visszamarad a fejlődésben, blablabla.).

Szóval délben megkaptam, hogy a rántott csirke az nem étel. Délután, amikor főzött apának, hozott egy kis darab RÁNTOTT FAGYASZTOTT HALAT a kisebbiknek, hogy egye meg. Ő beleharapott nagy örömmel, aztán amikor megérezte a hal ízét, rámnézett, mint egy kiskutya, nagy kerek könyörgő szemekkel, odatartottam a kezem, ő meg kiköpte a falatot. Rettenetesen aranyos volt, nem bírtam ki nevetés nélkül. Meghallotta anyám, jött vissza mérgesen, hogy ugyan mit nevetek. Mondtam neki, még mindig nevetve, hogy a pici kiköpte. Erre

- Nem elég, hogy nem eteted a gyerekeidet még arra is tanítod őket, hogy utálják a rendes ételeket! - utána a gyerekhez:

- Jól van picike, nehogy megegyél valami rendes tápláló ételt is!

Rántott csirke vs. ránott hal. Lehet, hogy akkor nem tápláló az étel, ha én csinálom?!

Szólj hozzá!
2018. június 26. 17:00 - Marcsee

06.22 péntek - Kaki a kádba

Két kisgyerekkel az ember minden folyamatot a lehető legjobban lerövidít. Például a kakispelus cseréjét is. Cuccospelus le, szagbenntartó peluskukába be, gyerek be a kádba, kaki lemos, újpelus fel, kész. Sőt, egy ideje, ha keményebb ami kijön, és idejében elkapom, és nem kenődik szét a gyerek egész alvázán, akkor a kád szélén ülve mossuk le amit kell.

Ma is ez történt, de a másik gyerek valamiért óbégatott közben, így két kis mikro-méretű darabkát nem vettem észre a nagy sietségben és a kádban maradt. Este egy svunggal akartam a két gyereket megfürdetni, de mivel a pici megint kakis volt, így egy popimosásnyi különbség volt. Anyám persze ott állt, figyelve minden mozdulatot, már régen kötött belém.

Észrevettem a két pici darabkát, a lányom pont rajtuk toporgott.

- Most léptél rá a kakira, ne ugrálj már, most meg a másikba is beleléptél.

Erre anyám véresen komoly megdöbbent felháborodással: - Oda szoktad tenni a kakit?!

Egy pillanatra megállt a kezem. A kérdést sem értettem. Aztán leesett. Fel se néztem, nem is válaszoltam.

Basszus, 40 éves vagyok, nem 4, ráadásul két gyerekkel, nem vagyok olyan hülye, de időm sem lenne rá, hogy a kakit kivakarásszam a pelusból a KÁDBA... Ezek után megfordult a fejemben, hogy vajon mit gondolhat a külön pelustárolásra való szemetesünkről. Inkább bele sem gondolok.

Szólj hozzá!
2018. június 20. 14:15 - Marcsee

06.20 Szerda - A cserebogarak

Ma reggel 3 cserebogarat találtam a lakásban. Így már összesen 9 állat került elő idén.

A főfal vakolatában fúrják fel magukat szép nagy lyukakat hagyva a falon. Valamint a konyhában vagy a fürdőszobában a lefolyócső mellett. Mondta anyukám, hogy minden évben összeszedett eddig egyet vagy kettőt, meg a nagypapám is mindig mondta, hogy hallja a kaparászást a falban, reméli, hogy nem egerek. Hát nem, cserebogarak.

Szóval egy hete kb minden nap találok egyet, ma meg ugye reggel reggelikészítés helyett bogarakat likvidáltam, a gyerekek meg rohangáltak (reggelizés helyett), így jött, hogy mi a fennforgás tárgya, miért nem esznek, le fognak szokni az evésről, mert SOSEM adok nekik reggelit (csak minden reggel, akár van ovi akár nincs). Erre mutattam neki a mai termést.

Kifújta a levegőt és rosszallóan közölte:

- Amióta itt vagytok, azóta van ennyi cserebogár.

Csak néztem rá, szokás szerint szólni sem tudtam, kisült az agyam. Most mire gondolt? Mi hoztuk őket nagyváros kellős közepének 1. emeletéről, bedugtuk őket a ház alá és most jönnek elő? Vagy mégis mi? .. mindegy is.

Szólj hozzá!
2018. június 20. 13:41 - Marcsee

06.20 Szerda - A párnamosás

A kislányom alvás közben nagy habos fehér nyáltengert ereget a szájából, aminek nincs jó illata egy idő után sem a párnán, sem a lepedőn, sem a matracvédőn. Ezért ágyneműhuzatot hetente, párnát havonta szoktam mosni.

Amióta ideköltöztünk, azóta sajna nem lehet orrbaszájba mosni. Heti egy mosás a megengedett. Ez két kisgyerekkel is rettenet kevés, hátmég a fent említett nyálas körülménnyel. Így kénytelen voltam az ágyneműmosást havi 1-re redukálni, a párnákat meg nem is mostam, amióta itt vagyunk. Penetráns szaga van mindennek.

Ma gondoltam egyet, a matracvédőt - mert még az sem fért bele a heti egy mosnivalók mellé - meg a legbüdösebb párnát kimosom, akármi is lesz. A "porszívózás helyett sepregessél, spórolni kell, sok-kicsi-sokra-megy" óta nem csak a porszívó fogyasztását (6 Ft/óra), hanem a mosógépét is kiszámoltam, vízdíjastól, csatornadíjastól, áramostól. Direkt kinéztem a párnamosáshoz leghatékonyabb és ehhez mérten legolcsóbb, 44 Forintos programot. Meg persze muníciónak, hogy ha megkapom, hogy a héten már kétszer mostam, akkor tudjak akár számokkal is védekezni. Láttam, hogy anya már ráncolta a homlokát, amikor észrevette, hogy viszem be a matracvédőt a fürdőszobába, de nem jött oda akadékoskodni, nem szólt semmit.

Aztán a mosás végeztével, amikor vittem ki a napra száradni a tiszta dolgokat, csak odavetette:

- Már megint ágyneműt mosol?! Nem a múlt héten mostad őket? - tette fel a költői kérdést rosszallóan.

- Nem anya, ez a matracvédő és egy párna, több nem fért a mosógépbe.

- Minek mostad ki a párnát? Nem bírtok rá vigyázni, hogy tiszta maradjon?! - kioktatós, "mármeginthülyevagyfiam" stílusban.

- Nem, tudod, hogy Babika mennyire nyáladzik alvás.....közben elment a dolgára, nem várta meg a válaszom.

Vagy ezerszer mondtam már neki, hogy ez van Babival, ráadásul az apja is ilyen, szóval nagyon sűrűn vagyok kénytelen párnát is mosni. Most, hogy ez nála történik, valahogy elfelejtődött, vagy sosem hallotta meg, mert éppen dolga volt, nem pedig rám figyelt. Na, legközelebb ezt is most már ezzel is a mosodába kell menni. Csakhogy ott nem 44 Ft, hanem 1200. Ez van.

 

Szólj hozzá!
2018. június 20. 10:14 - Marcsee

06.19. Kedd - A fagyi

StreetKitchenen láttam jó kis sós tökmagos fagyi receptet. Gondoltam, mivel a gyerekek imádják a sós pörkölt napraforgómagot, abból megcsinálom a fagyit. Tegnap el is készültem, igazi jó kis sós-édes-szotyis-főzött-házi finomság lett a végeredmény. Gyerekek imádták.

Vittem anyunak meg apunak is egy jó adagot. Anya kivittem apának, aztán amikor jött be, pont elkaptam, méla undorral az arcán.

- Nem ízlik?

- De, de.

- Akkor mi a baj?

- Hát, nincs semmi baja, csak TÚL ÉDES és TÚL HIDEG - mindez olyan arckifejezéssel, mintha nyúlós csiganyálas, élő kukacos fagyiról beszéltünk volna.

A geil, állományjavító zsírral habosított műanyag fagyik csonttá fagyva kivéve a fagyasztóból, az mindig nagyon finom neki. A házi főzött fagyi, fagyigépben kifagyasztva, az már nem jó.

Szerencsére a gyerekek meg apukám az összeset megették, mielőtt felolvadhatott volna.

:/

Szólj hozzá!
mérgezett tüskék
süti beállítások módosítása